Kategóriák
2017 elektronikus sajtó

The greypixel Geometrics

Az eredeti poszt letöltése (pdf – 0,6 MB)

A poszt szövege:

A nyár folyamán a dombóvári Gólyavár feltárásának dokumentálásban vehettünk részt. helyszíni felmérés során megtudtuk, hogy a várfal feltételezett nyomvonalának meghatározása komoly problémát okoz, ezáltal a további feltárások helye is bizonytalan. talajerózió munkáját figyelembe véve a falmaradványok alatt más mértékben süllyed meg a talaj. lézerszkennelés során felmért több millió pont lehetővé teszi, hogy olyan magasságbeli eltéréseket tudjunk vizsgálni, ami szabad szemmel nem látható. 70 centiméteres tartományban magassági térképet hoztunk létre, ahol a kék színnel jelölt felületek a legmagasabb pontokat jelölik. további feltárások során ezen területeken váratóan további leletek lesznek feltáratóak

Kategóriák
2017 elektronikus sajtó

MTI – Folytatódik a dombóvári vár feltárása

Szekszárd, 2017. július 29., szombat (MTI) – Idén is folytatódik a dombóvári vár feltárása, amelyen az ásatáson dolgozó régészek további adatokat nyertek a középkori épület szerkezetéről; a feltárt falszakaszok alapján romkertet tervez kialakítani a város önkormányzata.

A negyedik éve tartó kutatás korábbi feltárásaikor sikerült tisztázni a Kapos mellett állt vár pontos kiterjedését és öt fő építési periódusát, valamint a lelőhely rétegtani szerkezetét. A mostani, július 31-ig zajló ásatáson úgy nyitottak meg szelvényeket, hogy azokból a hiányzó adatokat pótolták – mondta Berta Adrián, az ásatást vezető régész az MTI-nek. Az idei feltáráson több ezer közép- és török kori lelet került felszínre – tette hozzá.

Az eddigi adatok alapján a vár az Anjou-kor végi vagy Zsigmond kor eleji építésekor egy téglalap alaprajzú, 46-szor 27 méteres épület volt, az északi oldalán egy palotaszárnnyal, nyugatra néző kapuval, körülötte fapalánkkal és várárokkal. A Zsigmond kor végi, második építési periódusban kaputornyot és a vár déli oldalán egy többszintes palotaszárnyat építettek hozzá. A harmadik szakaszban a vár keleti falára húztak egy függőfolyosót, és feltehetően még egy szintet építettek a palotára, majd végül egy reneszánsz átépítés után – amely időszakot kőfaragvány-töredékek is jelzik -, az 1520-as évek körül egy külső falgyűrűvel vették körül a várat, amelynek sarkain kerek tornyok állhattak. A Dombai család vára a 16. század elejére összességében egy 55-ször 37 méter alapterületű főúri rezidencia lett. A török korból nagyobb építkezések vagy átalakítások nyomai egyelőre nem ismertek – mondta a régész.

A Dombai család egyébként Csák Istvántól – Csák Máté trencséni tartományúr unokatestvérétől származott – jegyezte meg Berta Adrián. István fia, Péter I. Károly király főlovászmestere volt, aki, miután feltehetően elvesztette az uralkodó kegyeit, a bakonyi birtokai és tíz vára helyett kapta meg Dombót és Nyéket a hozzá tartozó birtokokkal együtt. A Dombai nevet Csák Péter leszármazottai kezdték el használni, közöttük Dombai Pál is, aki Mátyás király főlovászmestere lett, ez volt a család pályájának tetőpontja.

Az ez évi feltáráson bebizonyosodott többek közt az, hogy a keleti falon húzódott függőfolyosót nem pillérek, hanem kőkonzolok tartották. A leletanyag kisebb része a középkorból származik, nagyobb része pedig a későbbi oszmán várkatonaság és a környékbeli népesség kerámia és vas használati tárgyait tartalmazza. Az eddigi ásatási szezonokban többek között előkerült egy feltehetően középkori aranygyűrű és arany fülbevaló, néhány bronz ékszer, egy bronzba foglalt kaurikagyló és egy meglehetősen ritka, középkori templomi füstölő darabjai is.

A szakember beszámolt arról, hogy a romkertet három lépésben tervezik megvalósítani: elsőként a sürgős állagmegóvásra szoruló, nyolc méter magas, dél-keleti pillért kell megerősíteni a két volt szomszédos pillér és a mögötte húzódó palotafal visszaépítésével. A tervek szerint a második ütemben a hasonló magasságú északi-keleti falcsonk megerősítését végzik el, végül a feltárt falszakaszokat magasítják meg úgy, hogy bemutatható legyen az egykori épület alaprajza.

A dombói vár feltárásának eredményeit 2018-ban konferencián, a leletanyag egy részét vándorkiállításon tervezik bemutatni – mondta az ásatás vezetője.


btf \ brr
MTI 2017. július 29., szombat 8:29

Kategóriák
2018 elektronikus sajtó

MTI – Újabb részleteket tártak fel a dombóvári várból

Dombóvár, 2018. augusztus 3., péntek (MTI) – Újabb részleteket tártak fel a régészek a dombóvári várban most zajló, idei ásatáson, amelyen felszínre került az épület két, újonnan felfedezett belső tornya közül az egyik maradványa is. Az öt éve folyó kutatás eredményeit szeptemberben Budapesten, konferencián mutatják be.


A Gólyavár néven ismert lelőhelyen több, tavaly megnyitott szelvényben folytatták a feltárást, elsősorban az egykori déli épületszárny területén, valamint a keleti várfalak mentén. Az előbbinek feltárták a várudvar felőli, többször átépített bejáratát, míg az utóbbinál megtalálták a külső fal építéséhez használt állványzat nyomait és az építés során keletkezett omladékréteget – közölte az ásatást vezető Berta Adrián, az MTA BTK Régészeti Intézetének kutatói ösztöndíjas munkatársa az MTIvel.

A vár alaprajzát és építési periódusait már korábban sikerült rekonstruálni: a Kapos menti erősség 14. század végi vagy 15. század eleji építésekor egy kissé szabálytalan téglalap alaprajzú, 44 méterszer 24 méteres épület volt, az északi és a legújabb kutatások alapján a déli oldalán egy épületszárnnyal, nyugatra néző kapuval, körülötte fapalánkkal és várárokkal. Valószínűleg a Zsigmond kor végi, második periódusban építették hozzá a kaputornyot és bővítették ki a vár déli oldalán álló palotaszárnyat, amelyet támpillérekkel is megerősítettek. Az egyik ilyen pillér teljes magasságában ma is látható a lelőhelyen. A harmadik szakaszban a vár keleti falára húztak egy pilléreken és konzolokon támaszkodó függőfolyosót, amely összekötötte a déli és az északi épületszárnyat, végül egy reneszánsz átépítés során, feltehetően az 1520-as évek körül egy külső falgyűrűvel vették körül a várat. A Dombai család vára a 16. század elejére összességében egy 50×32 méter alapterületű várkastély lett. A török az 1540-es évek a végén foglalta el, az egykori főúri rezidenciából végvár lett, amelyben elsősorban délszláv eredetű várkatonaság állomásozott. A várat a 18. század első éveiben romboltatta le a bécsi Udvari Haditanács.

A mostani kutatáson földradarral sikerült tisztázni két, eddig megválaszolatlan kérdést: a vár saroktornyainak pontos elhelyezkedését, alakját és a várudvaron feltételezett építmények meglétét – emelte ki Berta Adrián.

A saroktornyokról két, 17. század végi ábrázolás alapján a feltárók azt feltételezték, hogy kerek alakúak lehettek, a geofizikai kutatás során azonban kiderült, hogy hatszögletűek voltak. A középkori erősségről fennmaradt egyetlen ismert, 1692-ben készült leírásban az szerepelt, hogy az északi épületszárny udvari homlokzata előtt két torony állt. A földradaros vizsgálat során most mindkét építmény alapfalai megmutatkoztak.

Az öt év alatt előkerült leletanyag legnagyobb része török kori, a várkatonasághoz köthető használati tárgyak darabjait – puskagolyókat, fegyvereket, baltákat, házi és díszkerámiák töredékeit – tartalmazza. Kisebb mennyiségben találtak a török kor előtti időből származó leleteket is, ezek között a pénzek és a kályhacsempék fontos szerepet játszhatnak az építési periódusok keltezésében. Felszínre kerültek fémtárgyak, szegek, fúrók, lat – a középkorban használt víz- és súlymérték -, gyertyatartók, könyv- vagy ládaveretek is, illetve velencei üvegedény-töredékek, ablakszemek. Értékes a feltehetően a várkápolnából származó, a 16. század elejére keltezhető templomi füstölő, amely egy feltárt kürtőalapozás aljáról került elő.

A terepen végzett munkában és a leletek feldolgozásában az ország sok pontjáról vesznek részt önkéntesek, régész és történész kollégák – jegyezte meg Berta Adrián.

A dombóvári vár régészeti kutatásának eddigi eredményeiről szeptember 25-én Budapesten, az MTA Régészeti Intézetének szervezésében rendeznek konferenciát.


btf \ bsa
MTI 2018. augusztus 3., péntek 17:15

Kategóriák
2018 elektronikus sajtó

ELKH – Folytatódott a dombói vár régészeti feltárása

Az eredeti cikk az ELKH oldalán olvasható.

Tárolt változat:

Dombóvár város önkormányzatának felkérésére idén júliusban is folytatódik a 2014-ben megkezdett régészeti feltárás a Dombai család egykori rezidenciájának maradványainál. A Gólyavár néven ismert lelőhelyen a munkálatokat Berta Adrián, az MTA BTK Régészeti Intézetének fiatal kutatói ösztöndíjas munkatársa vezeti. Az elsősorban önkéntes régész és történész kollégákból álló csapat tagjaként még szegedi és pécsi régészhallgatók is részt vesznek az ásatáson.

A dombói vár először a 14. század elején jelent meg az írott forrásokban, a Kőszegiek egyik erősségeként, akiktől I. Károly királyhoz, majd a Csák nembeli István fiaihoz, Péterhez és Istvánhoz került. Tőlük származott a Dombai család, akiknek a tagjai a 15. század folyamán bárói rangra emelkedtek, a család egyik tagja, Dombai Pál Hunyadi Mátyás lovászmestere volt. A korai oklevelekben feltűnő vár jelen ismereteink szerint a Dombóvár-Szigeterdőn feltárt toronyvárral azonosítható, amelynek a feltárását szintén a Régészeti Intézet munkatársa, Miklós Zsuzsa végezte a 20. század végén. A Dombaiak a 15. század elején építették fel az új rezidenciájukat az előző közelében. A négyszög alaprajzú vár jól illeszkedik a korszak magánföldesúri építményeinek a köréhez, amely a tulajdonosok gazdasági és hatalmi növekedésével párhuzamosan szintén folyamatosan bővült és gyarapodott. A család 16. század eleji, férfiágon való kihalása után az egykori főúri rezidencia másfél évszázadra az Oszmán Birodalom végvára lett. A török kiűzése után Esterházy Pál nádor birtokába került, majd ezt követően rövid időben belül lerombolták. Jelenleg csak négy falcsonk emlékeztet a valamikori ott állt erősségre.

Az elmúlt évek feltárásai során sikerült tisztázni a vár kiterjedését és jellemző rétegviszonyait, továbbá a főbb építési periódusait. A kissé szabálytalan téglalap alaprajzú várnak a déli és a nyugati részén egy-egy épületszárny húzódott, amit a keleti oldalon egy, a várfal tetején futó függőfolyosó köthetett össze. A nyugati oldalon állt a többször átépített kaputorony.

Jelenleg a már korábban megkezdett déli épületszárny feltárása folytatódik, továbbá idén a vár nyugati saroktornyainak a vizsgálatára is sor kerül.

Az elmúlt öt év régészeti kutatási eredményeinek a bemutatására egy konferencia keretében szeptember 25-én kerül sor az MTA Humán Tudományok Kutatóházában.

Eredetileg az önkormányzat a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékét kérte fel a feltárásra, én akkor voltam doktorandusz és (más híján) rám bízták a feltárást. A dolog, mint minden a Tanszéken kicsit furcsán alakult, mert már három éve nincs semmiféle együttműködési megállapodás a két intézmény között. Az ásatási engedély még Révész Laci nevén van (idén jár le).

Kategóriák
2021 elektronikus sajtó

TEOL.hu – Tovább kutatják a Tovább kutatják a dombóvári vár titkait

Az eredeti cikk nem elérhető.

Tárolt változat (pdf – 3 MB)

Kategóriák
2021 elektronikus sajtó

ELKH – A BTK kutatójának vezetésével idén is folytatódik a dombói vár régészeti feltárása

A cikk elérhető ide kattintva.

Tárolt változat (pdf – 5,8 MB)