Kategóriák
2017 nyomtatott sajtó

Tolnai Népújság – Befejeződött az ásatások újabb szakasza a dombóvári romoknál

A cikk a Tolnai Népújságban jelent meg 2017. augusztusában. Letöltés (pdf – 1 MB)

Befejeződött a Gólyavárként ismert dombóvári várrom kutatásának újabb szakasza. Berta Adrián, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének tudományos segédmunkatársa negyedik éve vezet ásatást a helyszínen, ahol a XV. században a Dombai család rezidenciája állt. Mint mondta, 2014-ben a lelőhely szerkezetét, rétegtani viszonyait vizsgálták, míg a következő évben tisztázták a vár kiterjedését, főbb építési periódusait, adatokat szereztek az épület alaprajzi elrendezésére vonatkozóan. A tavalyi év során a déli palotaszárny szisztematikus kutatása kezdődött meg, amit a vár délkeleti részén ma is álló támpillér állagmegóvásának és műemléki helyreállításának szükségessége tett aktuálissá.

Idén, július 1. és 31. között többek között ezt az előző évben megkezdett munkát folytatták.
A korábbi években feltérképezték a vár alaprajzi elrendezését és megtalálták a főbb épületek részleteit. Az első, 15. század elejei időszakban egy téglalap alapú építmény készült el, amelynek mind a déli, mind az északi oldalán egy-egy palotaszárny állt. Ez utóbbi korai építménynek a meglétét az idei ásatási szezonban sikerült bizonyítani. A második építési periódusban, a 15. század első felében, a nyugati kapubejárót kibővítették és nagy kaputornyot építettek, valamint a déli palotaszárny szélességét megkétszerezték és átépítették. A második nagyobb átépítésnél a keleti várfalon egy gótikus függőfolyosót alakítottak ki.
Előkerültek annak a palánknak a maradványai is, amely már az első időszakban körülvette a várat, és amelynek a helyére a XVI. század elején, a negyedik építési periódusban kőfalat emeltek. Ekkor bővítették ki a kaputornyot is, a vár sarkaira pedig feltehetően kerek tornyokat emeltek. Az egykori kaputorony nyugati toldalékánál az épületet leromboló 1702-es robbantás nyomaira bukkantak.
Berta Adrián elmondta, hogy a Pécsi Tudományegyetem építészeivel együttműködve dolgoznak ettől az évtől, és az újabb eredmények a mérnökök számára szolgálnak adatokkal a műemléki helyreállításhoz. A munkában az ország különböző pontjairól érkezett régészek és önkéntesek, valamint a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem régészhallgatói vettek részt, valamint az önkormányzat által biztosított munkaerő.
A régész arról is beszélt, hogy a feltárások során, az épületmaradványok mellett elsősorban a késő középkori és a kora újkori élet mindennapi használati tárgyai kerültek elő, többek között edények töredékeit, különböző fémeszközöket, pénzérméket, ruhadíszeket és egy aranygyűrűt is találtak.

A tervek szerint hamarosan a nagyközönség is láthatja ezeket, ugyanis jövőre egy konferencia és egy kiállítás keretében kerülnének bemutatásra az eddigi évek feltárási eredményei – mondta Berta Adrián. Hozzátette, hogy az önkormányzat turisztikai szerepet szán a várromnak. A régészek jövőre is folytatják a feltárást, és a távlati tervek között szerepel a várat patkó alakban körülölelő középkori település kutatása is.

Az ásatást Dombóvár Város Önkormányzata és a NKA Építőművészet és Örökségvédelem Kollégiumának a pályázata finanszírozta, emellett a terepi munkákat a Koncz Birtok és a Dombóvári Városszépítő Egyesület is támogatta.

Kategóriák
2017 elektronikus sajtó

MTI – Folytatódik a dombóvári vár feltárása

Szekszárd, 2017. július 29., szombat (MTI) – Idén is folytatódik a dombóvári vár feltárása, amelyen az ásatáson dolgozó régészek további adatokat nyertek a középkori épület szerkezetéről; a feltárt falszakaszok alapján romkertet tervez kialakítani a város önkormányzata.

A negyedik éve tartó kutatás korábbi feltárásaikor sikerült tisztázni a Kapos mellett állt vár pontos kiterjedését és öt fő építési periódusát, valamint a lelőhely rétegtani szerkezetét. A mostani, július 31-ig zajló ásatáson úgy nyitottak meg szelvényeket, hogy azokból a hiányzó adatokat pótolták – mondta Berta Adrián, az ásatást vezető régész az MTI-nek. Az idei feltáráson több ezer közép- és török kori lelet került felszínre – tette hozzá.

Az eddigi adatok alapján a vár az Anjou-kor végi vagy Zsigmond kor eleji építésekor egy téglalap alaprajzú, 46-szor 27 méteres épület volt, az északi oldalán egy palotaszárnnyal, nyugatra néző kapuval, körülötte fapalánkkal és várárokkal. A Zsigmond kor végi, második építési periódusban kaputornyot és a vár déli oldalán egy többszintes palotaszárnyat építettek hozzá. A harmadik szakaszban a vár keleti falára húztak egy függőfolyosót, és feltehetően még egy szintet építettek a palotára, majd végül egy reneszánsz átépítés után – amely időszakot kőfaragvány-töredékek is jelzik -, az 1520-as évek körül egy külső falgyűrűvel vették körül a várat, amelynek sarkain kerek tornyok állhattak. A Dombai család vára a 16. század elejére összességében egy 55-ször 37 méter alapterületű főúri rezidencia lett. A török korból nagyobb építkezések vagy átalakítások nyomai egyelőre nem ismertek – mondta a régész.

A Dombai család egyébként Csák Istvántól – Csák Máté trencséni tartományúr unokatestvérétől származott – jegyezte meg Berta Adrián. István fia, Péter I. Károly király főlovászmestere volt, aki, miután feltehetően elvesztette az uralkodó kegyeit, a bakonyi birtokai és tíz vára helyett kapta meg Dombót és Nyéket a hozzá tartozó birtokokkal együtt. A Dombai nevet Csák Péter leszármazottai kezdték el használni, közöttük Dombai Pál is, aki Mátyás király főlovászmestere lett, ez volt a család pályájának tetőpontja.

Az ez évi feltáráson bebizonyosodott többek közt az, hogy a keleti falon húzódott függőfolyosót nem pillérek, hanem kőkonzolok tartották. A leletanyag kisebb része a középkorból származik, nagyobb része pedig a későbbi oszmán várkatonaság és a környékbeli népesség kerámia és vas használati tárgyait tartalmazza. Az eddigi ásatási szezonokban többek között előkerült egy feltehetően középkori aranygyűrű és arany fülbevaló, néhány bronz ékszer, egy bronzba foglalt kaurikagyló és egy meglehetősen ritka, középkori templomi füstölő darabjai is.

A szakember beszámolt arról, hogy a romkertet három lépésben tervezik megvalósítani: elsőként a sürgős állagmegóvásra szoruló, nyolc méter magas, dél-keleti pillért kell megerősíteni a két volt szomszédos pillér és a mögötte húzódó palotafal visszaépítésével. A tervek szerint a második ütemben a hasonló magasságú északi-keleti falcsonk megerősítését végzik el, végül a feltárt falszakaszokat magasítják meg úgy, hogy bemutatható legyen az egykori épület alaprajza.

A dombói vár feltárásának eredményeit 2018-ban konferencián, a leletanyag egy részét vándorkiállításon tervezik bemutatni – mondta az ásatás vezetője.


btf \ brr
MTI 2017. július 29., szombat 8:29