A cikk a Tolnai Népújságban jelent meg 2017. augusztusában. Letöltés (pdf – 1 MB)
Befejeződött a Gólyavárként ismert dombóvári várrom kutatásának újabb szakasza. Berta Adrián, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének tudományos segédmunkatársa negyedik éve vezet ásatást a helyszínen, ahol a XV. században a Dombai család rezidenciája állt. Mint mondta, 2014-ben a lelőhely szerkezetét, rétegtani viszonyait vizsgálták, míg a következő évben tisztázták a vár kiterjedését, főbb építési periódusait, adatokat szereztek az épület alaprajzi elrendezésére vonatkozóan. A tavalyi év során a déli palotaszárny szisztematikus kutatása kezdődött meg, amit a vár délkeleti részén ma is álló támpillér állagmegóvásának és műemléki helyreállításának szükségessége tett aktuálissá.
Idén, július 1. és 31. között többek között ezt az előző évben megkezdett munkát folytatták.
A korábbi években feltérképezték a vár alaprajzi elrendezését és megtalálták a főbb épületek részleteit. Az első, 15. század elejei időszakban egy téglalap alapú építmény készült el, amelynek mind a déli, mind az északi oldalán egy-egy palotaszárny állt. Ez utóbbi korai építménynek a meglétét az idei ásatási szezonban sikerült bizonyítani. A második építési periódusban, a 15. század első felében, a nyugati kapubejárót kibővítették és nagy kaputornyot építettek, valamint a déli palotaszárny szélességét megkétszerezték és átépítették. A második nagyobb átépítésnél a keleti várfalon egy gótikus függőfolyosót alakítottak ki.
Előkerültek annak a palánknak a maradványai is, amely már az első időszakban körülvette a várat, és amelynek a helyére a XVI. század elején, a negyedik építési periódusban kőfalat emeltek. Ekkor bővítették ki a kaputornyot is, a vár sarkaira pedig feltehetően kerek tornyokat emeltek. Az egykori kaputorony nyugati toldalékánál az épületet leromboló 1702-es robbantás nyomaira bukkantak.
Berta Adrián elmondta, hogy a Pécsi Tudományegyetem építészeivel együttműködve dolgoznak ettől az évtől, és az újabb eredmények a mérnökök számára szolgálnak adatokkal a műemléki helyreállításhoz. A munkában az ország különböző pontjairól érkezett régészek és önkéntesek, valamint a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem régészhallgatói vettek részt, valamint az önkormányzat által biztosított munkaerő.
A régész arról is beszélt, hogy a feltárások során, az épületmaradványok mellett elsősorban a késő középkori és a kora újkori élet mindennapi használati tárgyai kerültek elő, többek között edények töredékeit, különböző fémeszközöket, pénzérméket, ruhadíszeket és egy aranygyűrűt is találtak.
A tervek szerint hamarosan a nagyközönség is láthatja ezeket, ugyanis jövőre egy konferencia és egy kiállítás keretében kerülnének bemutatásra az eddigi évek feltárási eredményei – mondta Berta Adrián. Hozzátette, hogy az önkormányzat turisztikai szerepet szán a várromnak. A régészek jövőre is folytatják a feltárást, és a távlati tervek között szerepel a várat patkó alakban körülölelő középkori település kutatása is.
Az ásatást Dombóvár Város Önkormányzata és a NKA Építőművészet és Örökségvédelem Kollégiumának a pályázata finanszírozta, emellett a terepi munkákat a Koncz Birtok és a Dombóvári Városszépítő Egyesület is támogatta.