A későközépkori Dombó váráról sokáig a legrészletesebb képet az Esterházy Pál nádor számára Kelcz Mihály által 1692-ben készített A későközépkori Dombó váráról sokáig a legrészletesebb képet az Esterházy Pál nádor számára Kelcz Mihály által 1692-ben készített összeírás alapján lehetett megalkotni. Emellett csak egy, szintén 17. század végi, meglehetősen vázlatos ábrázolás állt rendelkezésre, az Esterházy Pál szolgálatában álló Matthias Greischer rézmetszete. Ezek nyomán készült el 1994-ben Koppány Tibor rajzi rekonstrukciója, majd a 2000es évek elején Erky-Nagy Tibor és Dunai József digitális rekonstrukciós kísérlete. Az utóbbi évek ásatásai és az ezekkel párhuzamosan folyó műszeres felmérések azonban jelentősen gyarapították ismereteinket a várról, ezért lehetővé és szükségessé is vált egy újabb, a jelenlegi ismereteinket tükröző rekonstrukció készítése.
A 3D digitális rekonstrukció alapját Berta Adrián 2019-ben összeállított periodizált ásatási alaprajza, valamint a vár délkeleti részén fennmaradt támpillér felmérései, továbbá az ásatási metszetekben rögzített A 3D digitális rekonstrukció alapját Berta Adrián 2019-ben összeállított periodizált ásatási alaprajza, valamint a vár délkeleti részén fennmaradt támpillér felmérései, továbbá az ásatási metszetekben rögzített rétegviszonyok jelentették. Míg az alaprajzi kiterjedést és méreteket az előbbi, a magassági dimenziókat az utóbbiak alapján határozhattuk meg. Az épület számos részletét: a szintek számát, a födémek típusát, a nyíláskereteket, a lépcsőházat, a két palotaszárnyat összekötő függőfolyosót Kelcz Mihály leírása alapján határoztuk meg. A sajnos teljes egészében hiányzó, csak Kelcz összeírásából ismert kőfaragványokat más lelőhelyekről, például a közeli Szászváról (keresztosztós ablak), vagy Tatáról (ballusztrád) ismert Jagelló-kori reneszánsz kőszerkezetek rekonstrukciói segítségével jelenítettük meg.
A rekonstrukció jelen formájában még csak egy vázlatnak tekinthető, A rekonstrukció jelen formájában még csak egy vázlatnak tekinthető, hiszen számos részletet nem dolgoztunk ki rajta. Ennek elsősorban az az oka, hogy az ásatások jelenleg is folyamatban vannak, és ezek újabb eredményeivel folyamatosan frissíthető a digitális modell. Készítésével a célunk elsősorban a kutatás segítése azáltal, hogy egy ilyen virtuális térben felépített modell lehetővé teszi az épületszerkezetek lehetséges formáinak átgondolását, így akár a további kutatás egyes lépéseinek is irányt adhat.