A műsor online formában nem elérhető.
DCIM\101MEDIA\DJI_0395.JPG 
DCIM\100MEDIA\Breeze_18 
Műsor vázlata:
- Tolna megye → Dombóvártól D-re → Kapos mellett → ártérből szigetszerűen kiemelkedő dombon → Dombai család egykori vára
- napjainkban [→ ma] → már csak négy falcsonk → jelzi az egykori rezidencia helyét
- a 2014-ben megkezdett projekt → Dombóvár Város Önkormányzata finanszírozásával és Nemzeti Kulturális Alap Örökségvédelmi Kollégiumának a támogatásával valósul meg
***
- a régészettudomány már a 19. század közepén felfigyelt a romokra -> a szisztematikus kutatás azonban csak hét éve indult meg
- várról viszonylag kevés számú írott forrás maradt fenn → ezeknek az értelmezése → a felszínen látható maradványok elenyésző mennyisége és töredékessége miatt → nem igazán volt lehetséges
- az elmúlt évek alatt zajló régészeti feltárások során → sikerült tisztázni a középkori építmény → kiterjedését, főbb építési periódusait, a jellemző rétegtani viszonyait → minden évben egyre több részlet és adat került a napvilágra → azonban ezzel együtt újabb és újabb kérdések is felvetődnek → a vár maradványainak eddig a 22%-át tártuk fel
- a még feltáratlan részekről földradaros felmérést készítettünk → így sikerült → a feltárás következő szakaszáig → az alaprajz hiányzó részeit kiegészíteni
***
- a vár a Dombai család székhelye volt → a 14. sz. végétől a 16. sz. elejéig
- a család karrierjének a csúcsát Mátyás király uralkodása alatt érte el → ekkor a tagjai udvari főméltóságokat viseltek → Dombai Pál a király főlovászmestere → fivére László a kamaramestere volt
- 16. sz. első felében a család férfiágon való kihalása után → többször cserélt gazdát → végül a török hadak az 1540-es évek közepén elfoglalták → az egykori főúri rezidenciából végvár lett
- a másfél évszázados török uralom után → az erősséget és a hozzá tartozó uradalmat → Eszterházy Pál herceg szerezte meg → a várat azonban 1702-ben a bécsi Udvari Haditanács rendeletére felrobbantották
- ezt követően → a néhány ma is álló falcsonk kivételével → az alapokig leromboltak mindent
***
- az eddig megszerzett adatok alapján → a vár legkorábbi része valamikor a 14. sz. legvégén vagy a 15. sz. elején épülhetett → ekkor egy kissé szabálytalan alakú → É-D-i irányú téglaépítmény volt → mindkét végében egy-egy épületszárnnyal → már ekkor palánkkal és árokkal is vették körül
- a második időszakban → 15. sz. első fele → kaputornyot és az udvaron két belső tornyot építettek → valamint a D-i épületszárnyat is kibővítették
- a harmadik periódusban épült → az egyik falcsonk tetején töredékesen ma is látható → folyosó vagy erkély
- a negyedik időszakban → a 16. sz. elején → az egész várat egy külső falgyűrűvel vették körül → amelynek a sarkaira tornyokat emeltek
- a család írott forrásokból ismert történetének és felívelésének az egyes szakaszai végigkövethetők a vár építéstörténetén
- a hódoltság korából → elsősorban csak kisebb átépítések nyomai kerültek elő
- az idei év legfontosabb eredménye → a külső várfalon kívül → egy eddig ismeretlen sánc maradványait találtuk meg → ennek a keltezése még bizonytalan, az előzetes vizsgálatok alapján egyelőre úgy gondoljuk, hogy török kori lehet
***
- párhuzamosan → megkezdtük a váralja település vizsgálatát is → a mai Dombóvár a török hódoltság után nem a középkori mezőváros helyén épült újjá → így lehetőségünk van ennek a kutatására is → amit egyelőre roncsolásmentes módszerekkel végzünk
***
- az ország minden tájáról, Nyírbogáttól Szombathelyig és Szegedtől Visegrádig részt vesznek kollégák, régészhallgatók és önkéntesek a projekt munkájában → ezenkívül rengeteg segítséget kapunk a dombóváriaktól → akiknek különösen fontos a Dombaiak egykori várának a sorsa
- a hatalmas mennyiségű előkerült leletanyag feldolgozása is megkezdődött → két évvel ezelőtt egy teljes konferenciát szenteltünk az eredmények bemutatására → de a publikációk mellett → szakdolgozatok → tudományos diákköri konferencia előadások is folyamatosan ksézülnek
- nagy hangsúlyt fektetünk → a különböző természettudományos vizsgálati módszerek alkalmazására → különösen olyan problémák megoldásánál → ahol a hagyományos régészeti módszerek ezt nem teszik lehetővé